A támogatott döntéshozatal egy új alternatívát jelent a (kizáró) gondnokság intézményével szemben. Az alapötletet egy ENSZ egyezmény adta, amit Magyarország az elsők között ratifikált. „Ez a dokumentum egyértelműen állást foglalt amellett, hogy azoknak a személyeknek, akiknek fogyatékosságuk kapcsán nehézséget okoz az, hogy önállóan döntéseket hozzanak bizonyos kérdésekben, nem kell, hogy jogfosztottak legyenek. Nem az a megoldás, hogy bírói döntéssel jogilag elvesszük tőlük a választás szabadságát. E helyett azt a támogatást kell megkapniuk, amelynek birtokában már meg tudják hozni a döntést.” – mondta Gombos Gábor az MDAC főmunkatársa.
Tízéves elmaradást hoznak be - ősszel jön az új Ptk
Magyarországon 1998 óta napirenden van a Polgári törvénykönyv megújítása. Több mint tíz évet kellett arra várni, hogy a több szempontból is idejétmúltnak tekinthető törvénycsomag hatályát veszítse és átvegye a helyét egy jobban átgondolt, a mai problémákhoz igazodó törvénykönyv. Több oldalon lehetne sorolni az ilyen-olyan újításokat ám a mi szempontunkból a legfontosabb az, hogy az új Ptk-ban helyet kapott a támogatott döntéshozatal is.
2009 július 18-án ülésezett a Szociális Minisztériumban az Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT) majd ezek után MTI közleményben hozták nyilvánosságra, hogy „a cselekvőképességet érintő szabályozást illetően az elmúlt hetek egyeztetései során az a konszenzus alakult ki, hogy a kizáró gondnokság intézménye megszűnik, tehát nem kerül a törvényjavaslatba. A támogatott döntéshozatal és az előzetes jognyilatkozat megmarad.”
A kizáró gondnokság azonban nem szűnik meg, csak átalakul. Korlátozó gondokságra keresztelték át és elvileg majd olyan megoldásokat tartalmaz, melyek rugalmasabbá teszik a szabályok alkalmazását akkor, ha az érintett személy nem képes olyan véleményt kialakítani, amelyhez a gondnok előzetes vagy utólagos jóváhagyását megadhatná. Mindezzel egyfajta differenciálást szeretnének elérni a törvényalkotók.
Támogatott döntéshozatal vs. kizáró gondnokság
 Egyébként az MDAC kutatása szerint ma Magyarországon a felnőtt lakosság körülbelül 0,83%-a van megfosztva a cselekvőképességétől. Ráadásul a gondnokság alá helyezettek kétharmada kizáró (az élet minden területére érvényes) vagy „általános korlátozó” gondnokság alatt áll. Ezen személyeket jelentős mértékben, önkényesen és automatikusan fosztják meg emberi jogaiktól, beleértve a tulajdonhoz, a munkához, a családi élethez, a házasságkötéshez, a választáshoz, a szabad egyesüléshez és a bíróságokhoz való hozzáférés jogát. Még ha bizonyos jogokat konkrétan nem is vonnak el az egyéntől, az eljárási jogképesség esetenkénti hiánya lehetetlenné teszi azok érvényesítését. A gondnoksági jogszabályok túlságosan homályosak és nélkülözik az átláthatóságot: a számos jogszabályban megvalósuló szabályozás gyakran inkonzisztenciához és bizonytalansághoz vezet. A gondnokság alá helyezettek nem kapnak elegendő információt és megfelelő képviseletet a gondnoksági eljárás során. Az eljárásokban részt vevő hivatásos személyek csak csekély mértékben vannak tudatában a gondnokság alá helyezés emberi jogi vonatkozásainak - és itt nem szólunk arról, egy-egy család általi, "kegyes" gondnokság alá helyezés milyen visszaélések fellegvára lehet (gondoljunk csak az idősekre, akiket így tulajdonok feletti rendelkezésüktől is megfosztanak, vagy azokra a fiatalokra, akiktől "aggódó" szüleik veszik el a döntés jogát).
„A gondnokság egyértelműen úgy véd, hogy elveszi a lehetőségeket is. Ezzel szemben a támogatott döntéshozatal elsősorban a lehetőségekre, képességekre koncentrál." - magyarázza Gombos Gábor, a támogatott döntéshozatal és a gondnokság közti különbséget. Ezen elv szerint ugyanis, ha nem használjuk képességeinket, az önmagában fogyatékossághoz tud vezetni. "Minden ember képes a képességeit valamilyen szintig fejleszteni." - véli Gombos - "Kivéve akkor, ha erről eleve lemondunk és jogi eszközökkel is lehetetlenné tesszük azt, hogy a személy gyakorolja a döntéshozatali képességét." A támogatott döntéshozatal óriási előnye az, hogy az esélyegyenlőséget a személyes autonómia területén teszi lehetővé. "Ezt a gondnokság a legnagyobb jóindulat mellett sem teszi, hiszen a lényege éppen abban áll, hogy a védelem jelszava alatt elvesszük azt a jogát a személynek, hogy gyakorolja az egyébként meglevő jogait." - folytatja - "Ezt delegáljuk egy másik embernek, a gondnoknak, akinek a kötelessége, hogy a gondnokolt legfőbb érdeke alapján döntsön a gondnokolt helyett. Ám ez nem teszi lehetővé, hogy az ő képességfejlesztéseihez egyáltalán esélyt kapjon.”
Ősszel megszavazzák - májusra életbe lép
Ami az új Ptk egészét illeti, készül majd egy egységes normaszöveg, ebben már benne lesznek azok a pontosítások melyeket a kormány szeretne. Ez fölkerül a minisztérium honlapjára, ahol bárki elolvashatja majd adott esetben észrevételeit tolmácsolhatja a minisztérium felé. (Mindez egész jól hangzik, de itt meg kell jegyeznünk, hogy a cselekvőképességre vonatkozó részben már semmilyen változtatás nem lesz, legfeljebb a stiláris hibákat javítják ki.) Minderre a nyári szünet végéig van lehetőség, ugyanis az új törvénytervezet módosításait szeptember elején bocsátják szavazásra. Ha minden jól megy, akkor októberben szavazhat az Országgyűlés az új Ptk-ról ami ezek után 2010 májusában hatályba léphet. Hosszú évek és kemény munka kellett ahhoz, hogy a támogatott döntéshozatal helyet kapjon az új Ptk-ban. Nagy szerepe volt ebben a különböző civil szervezetnek, akik segítettek abban, hogy radikális szemléletváltás alakuljon ki. (Többek közt a Down Alapítvány, ÉFOÉSZ, Kézenfogva Alapítvány, MDAC, Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum, Soteria Alapítvány.) Hosszas egyeztetések, viták és kétségek után már csak a Tisztelt Házon múlik az, hogy Magyarországon is az ENSZ normáinak megfelelő szabályozás szülessen azokkal kapcsolatban, akik segítségre szorulnak bizonyos döntések meghozatalakor. |
Hírek 
