 A hazánkban egyre rendszeresebbé váló műtéti eljárást gerincvelősérült pácienseken végzik és lényege, hogy bizonyos izmok átültetésével jelentős mértékben javítani lehet az érintettek fogásminőségét, így egyben életminőségüket is. A műtéten átesett betegek közül többen állítják, hogy a korábban evésre használt speciális kanáltartó nélkül, immár önállóan tartva az evőeszközt, végre igazán élvezhetik az ételek ízét, mert nem kell többé a segédeszköz megtartására koncentrálniuk.
Mészáros Edit, a Magyar Ergoterapeuták Egyesületének alelnöke arról is mesélt, hogy kiknél alkalmazható ez az eljárás, milyen mértékű javulás érhető el és milyen rehabilitációra van szükség a műtét elvégzése után.
Menjünk belülre - akik örülhetnek
Magyarországon évente 5-800 ember szenved gerincsérülést, és mintegy 20-40%-nál neurológiai károsodás is bekövetkezik. A sérülések legfőbb okai az autó és motorbalesetek mellett a különböző sportokból adódó gerinctörések.
A gerincvelő az agy folytatásaként kb. 45 cm hosszan a deréktájig húzódó, a csigolyák által védett szerv. A gerincvelő biztosítja az összeköttetést az idegek által az agy és a test minden része között. Keresztmetszetét tekintve legjobban egy telefonkábelhez hasonlítható, mivel rengeteg rendkívül vékony idegszálból épül fel. Ezeknek az idegeknek 3 fő csoportja van: a mozgásért felelős idegek, az érzőműködést ellátó idegek és a vegetatív idegek, melyek feladata a széklet, vizelet és az izzadás szabályozása. A velőt több tényező is károsíthatja. Például csigolyatörés, ficam, daganat, sclerosis multiplex vagy gyulladás. A sérülés feletti rész működése nem károsodik, de az az alatti részen vagy lelassul, vagy meg is szűnik az ingervezetés. Ha a háti vagy derék szakaszon történt a velőkárosodás, akkor az alsó végtagok és a törzsizomzat egy része bénul vagy gyengül. Nyaki gerincvelő-sérülés esetén az alsó végtagok izmainak beidegzése teljesen, a törzsizomzat és a felső végtagi izmok beidegzése, pedig a sérülés magasságától függően károsodik. Minél magasabban van a sérülés, annál több izom működése bénul. „A kar és a kezek izmainak bénulása legtöbbször lehetetlenné teszi az önellátást" - magyarázza Mészáros Edit. „A gerincvelősérülteknek az önellátás és a közlekedés szempontjából "a kezük az életük", így a többnyire fiatal korosztályból kikerülő négyvégtag-bénult embereknél a felsővégtagi és kézfunkció fejlesztésében és javításában is a maximumra kell törekedni."
Akik bevállalják - műtéttől az első kézfogásig
A négyvégtag-bénultak kézműtéteit az 1960-as évek óta végzik Svédországban, Új-Zélandon és Argentínában. Fogásjavító műtétekre jelenleg a világ 17 országában van lehetőség. Hazánkban, a nyíregyházi Jósa András Kórház Ortopédiai Osztályán Dr. Turcsányi István kézsebész főorvos, a Közép-Kelet Európai régióban egyedüliként, 2002-ben végezte az első négyvégtag-bénultak életminőségét javító műtétet, melyet azóta számos operáció követett. A műtétek meghonosításában Prof. Jan Fridén nyújtott segítséget, aki a göteborgi Sahlgrenska Egyetemen évtizedek óta, nemcsak végez, de kutatásokat is folytat az ilyen típusú műtétekkel kapcsolatban.  A műtétek lényege, hogy működő izmokat nem működő izomhoz rögzítve, ínáthelyezésekkel aktív mozgás hozható létre. Ezzel a technikával pótolható a könyöknyújtást végző triceps működés, a kulcs- és marokfogás és az ujjak aktív nyújtása. Egy átlagos négyvégtag-bénultnak, egy végtagon 2-3 műtétre van szüksége: könyöknyújtás helyreállítása, fogásjavítás- (ez a kulcs és a marokfogás helyreállításából áll) és lehetőség van az ujjak nyújtásának pótlására is. "A műtéteket leghamarabb a sérülést követő egy év múlva lehet elvégezni, de csak akkor lehet sikeresnek nevezni, ha az utána következő két hónapos rehabilitáció sem marad el" - hangsúlyozza Mészáros. Ezután a nyakigerinc-sérültek önellátása jelentősen javul, segítség nélkül tudnak többek között étkezni, öltözni és átülni a kerekesszékbe. Akár autót is vezethetnek, ami még inkább segíti az ép társadalomba való integrációt és az önálló életet.  A TB támogatja a műtétet, így azt előzetes időpont egyeztetés után Nyíregyházán végzi Dr. Turcsányi István kézsebész főorvos és az időnként hazánkba látogató Fridén Professzor is. A nyíregyházi kórház Ortopédiai Osztálya és a műtők személyzete maximálisan felkészült a négyvégtag-bénult betegek speciális igényeire és a 3-6 órás operációkra - melyet követően szinte azonnal kezdetét veszi a rehabilitáció, általában az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben (OORI). "A feladatok típusa attól függ, hogy melyik izom inát helyezték át, és nagyjából a tizedik héttől lehet terhelni a kezet, megtanulni az önellátási feladatok véghezvitelét" - avat be a részletekbe Mészáros Edit.  Azok körében, akik pár éve sérültek meg, általában ismert az eljárás, mert már a rehabilitáció alatt hallanak a lehetőségről és általában meg is történik az első vizsgálat. Azok viszont, akik régebben sérültek meg vagy akiket nem az OORI-ban rehabilitáltak, általában más sérült emberektől vagy az internetről szereznek információkat a műtétről. Mészáros Editen és Turcsányi doktoron biztos nem múlik a dolog: kongresszusokon és cikkekben folyamatosan tájékoztatják a rehabilitációban dolgozó szakembereket a műtéttel kapcsolatos lehetőségekről és további újdonságokról.
|
témák 
