 Küszöbön a digitális átállás, gyorsabb tempót vár el mind az Unió, mind a Nemzeti Hírközlési Hatóság, amely 40 milliós bírsággal igyekszik kötelezettségei betartására késztetni a francia tulajdonban lévő Antenna Hungáriát. Utóbbi kikéri magának és bírósághoz fordult, ami várhatóan 8 napon belül dönt a végrehajtás felfüggesztésének kérdéséről, míg a határozat érdemi felülvizsgálatára a tárgyalás megtartását követően kerül sor. És, hogy mindez miben könnyíti meg a fogyatékkal élők életét? Összeállításunkból ez is kiderül.
|
Nem sokkal azután, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) határozatában elmarasztalta és negyven millió forintos bírsággal sújtotta a francia TDF tulajdonában lévő Antenna Hungáriát (AH), mert az nem teljesítette a 2008-ban aláírt a Hatósági Szerződésben vállaltakat, az Európai Bizottság felszólította az uniós tagállamokat, hogy gyorsítsák meg, és 2012. január 1-jéig kapcsolják le a földfelszíni analóg sugárzást és álljanak át a digitális műsorszórásra. Per lehet belőle - jogsértések és indokok A több pontból álló határozat az AH legfontosabb jogsértéseit foglalja össze, így többek között kifogásolja, hogy még nem elérhető egy új, szabadon fogható, általános tematikájú tévéműsor a digitális platformon, továbbá késve, 2008 végi indulás helyett csak idén ősszel tette lehetővé a digitális földfelszíni televízió műsorterjesztés vételére alkalmas digitális vevődekóder kedvezményes (ami a minimálbér 1 százalékának megfelelő törlesztő részletet, azaz havi 715 forintot jelent) vásárlását, emellett a „matricarendszer” működtetésével kapcsolatban is hiányosságokat tártak fel, valamint azt is sérelmezik, hogy nem valósult meg maradéktalanul a tájékoztató internetes oldal kialakítása. Az AH visszautasítja a vádakat, bíróságon támadja meg a határozatot és az abban szereplő szankciókat. Közleményükben hosszasan részletezik eredményeiket és indokaikat a mulasztásokra (így például nehezményezik, hogy az NHH teljesen figyelmen kívül hagyta a gazdasági válság okozta nehézségeket), mint írják: „az Antenna Hungária csoport messzemenően érdekelt a digitális átállás sikerre vitelében és a nehézségek ellenére is minden tőle telhetőt megtett, illetve a jövőben is megtesz a magyar digitalizációs folyamat érdekében.” Magyarországon a legfrissebb digitális átállás monitoring jelentés szerint 3,8 millió háztartás van, ebből 3 milliónak van valamilyen előfizetése. A fennmaradó nagyjából nyolcszázezer háztartásban szoba- illetve tetőantenna segítségével tévéznek. Az átállás ezt a csoportot érinti leginkább: ha megszűnik az analóg adás, könnyen a napi betevő Barátok Közt nélkül maradhatnak, hacsak nem szereznek be addig egy integrált tévét vagy egy set-top-boxot. Az NHH az eredményeket nem vitatja (így például azt sem, hogy a szeptemberi gyorsjelentés szerint tizenhétezerrel bővült a digitális háztartások száma, így mintegy 1,083 millió háztartásban néznek már digitális adást az előfizetésesek közül), ám Tanácsának helyzetértékelése szerint annak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen kibővült a földfelszíni digitális televíziózás műsorkínálata, elindult a kedvezményes vevődekóder értékesítés és a kommunikációs kampány, a legkritikusabb sikertényezőknél, azaz mind a tartalom, mind a hozzáférési eszközök, mind pedig a tájékoztatás területén komoly hiányosságok voltak, illetve vannak még ma is - azzal a kitétellel, hogy "a digitális átállás monitoring jelentés adatfelvételének időpontjában (júniusban) az addigi kampány hatékonyságát az informáltság akkori szintje határozta meg, így az idei kampány hatékonyságáról akkor lesz értelme nyilatkozni, ha a friss adatok megjelennek". A NHH azzal kapcsolatos megkeresésünkre, hogy áll az ügye a bírság ellen ágáló AH-val, elmondta, hogy ők a keresetlevelet és az ügy összes iratát az előírt határidőn belül (nov. 13-ig) továbbítják a Bíróságnak. Ezt követően a Bíróság várhatóan nyolc napon belül dönt arról, hogy fölfüggeszti-e a határozat végrehajtását és hogy lesz-e ebből bírósági tárgyalás.
Egy kis történelem - privatizáció és költségek Eredeti nevén, mint Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Részvénytársaság alakult meg 1992-ben, majd nem sokkal a digitális kísérletek megindítása után elérte a privatizáció, 2005-ben az új tulajdonos (az ellenzék heves tiltakozásának ellenére) a svájci Swisscom Broadcast AG lett, az AH részvényeinek 100%-os megvásárlásával, melyekért összesen 46,7 milliárd forintot tett le az asztalra. A Swisscom első lépéseként kivezette az Antenna Hungária részvényeket a Budapesti Értéktőzsdéről, valamint 2006 folyamán a társaság működését zártkörűvé alakította. Nem telt el sok idő, két év múlva 2007-ben újra gazdát cserélt az AH, ám a francia TDF S.A. immár 80,7 milliárd forintot fizetett érte. Érthető, hogy kecsegtető üzleti lehetőség rejlik a távközlési közszolgáltatási feladatokat is ellátó Antenna Hungária üzemeltetésében, hiszen a műsorszóráshoz szükséges technikai hátteret szolgáltatja, melyekért komoly összegeket kér el a különböző kereskedelmi és a közszolgálati adóktól. Az NHH szerint az AH nem gazdálkodik közpénzből, de mivel a közszolgálati adók műsorterjesztési költségeit az Államkincstár állja, ezért – közvetve ugyan – de közpénzből is jut nekik, nem beszélve arról, hogy a digitális átállás lebonyolítása is igen összetett és költséges mulatságnak ígérkezik.
A kommunikációs költést a hatóság ellenőrzi: "a hatósági szerződés alapján az AH-nak a tájékoztató pénzügyi és tartalmi kimutatásain túl negyedéves rendszerességgel kell benyújtania a kampányadatokat, amelyet egy független monitoring cég készít. Az eddig beérkezett adatok alapján az idei teljes költést még nem tudjuk megítélni" - tudtuk meg az NHH-tól. Az AH elvileg még 700 millió forintot költ ebben az évben kommunikációra. Mindenesetre az NHH a továbbiakban is árgus szemmel kíséri az átállást, hogy ha szükséges, azonnal cselekedjen a szerződésben foglaltak érdekében. Bár az Antenna Hungária a Fővárosi Bíróságon támadja meg a döntést, ezzel nem zárja ki, hogy ismételt jogsértés esetén a "pályázó vezető tisztségviselőjét bírsággal sújtani köteles, melynek mértéke ötvenezer forinttól 3 millió forintig terjedhet." Kérdésünkre, miszerint fölmerült-e, hogy szerződést bontsanak az Antenna Hungáriával azt a választ kaptuk, hogy ez "nem merült fel és nem is lenne rá mód, mert a fokozatosság elve szerint a hatósági szerződés alapján lehet szankciót alkalmazni, a szerződés felmondására csak legvégső esetben kerülhet sor" ( lásd a hatósági szerződésben – azon belül is elsősorban a 8. cikkely). 2012-re egész Európa átáll a digitális műsorszórásra. Ez Magyarországon sem lesz másképp. A digitális átállásról szóló törtvény szerint a helyi és országos analóg lekapcsolásnak egyaránt 2011. december 31. a végső határideje. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) nyilvántartása szerint jelenleg Magyarországon a három országos televízió mellett 46 helyi, analóg földfelszíni műsorszolgáltató működik. Bár az NHH indokai közt konkrétan nem szerepel, de mindenképpen említésre méltó, hogy digitális sugárzás országos lefedettsége sem áll még jól, nagyjából 70-80% között van. Ráadásul az sem ritka, hogy egy elvileg 100%-os lefedettséggel rendelkező lakásban nem lehet fogni az adást. A digitális műsorszórásra való átállás rengeteg előnnyel jár(hat). A jobb kép és hangminőség mellett új szolgáltatások is elérhetők, amennyiben a fogyasztó rendelkezik a szükséges technikai feltételekkel. Ilyen például az ún. „set-top-box” ami a digitális jelet fogadja (ezzel akár egy húsz éves tévé is képes a vételre), amennyiben a televízió nem rendelkezik beépített DVB-T tunerrel. Ha van ilyen tuner a tévében akkor set-top-boxra nincsen szükség, viszont így nem részesülhetünk azokban a plusz szolgáltatásokban melyek a "doboz" segítségével érhetőek el. Egyébként a set-top-boxnak több fajtája létezik, a teljesen puritántól a sokfunkciós „csodáig”. A lehetőségeknek tulajdonképpen csak a pénztárcánk szab határt, a legolcsóbb harmincezer forintért a miénk, de akár százötvenezret is otthagyhatunk érte. Az alapfunkciókat a legegyszerűbb készülék is tudja (feliratozás, elektronikus műsorkalauz, gyerekzár stb.), ezek a „hagyományos katódos” tévéken is működnek. Viszont már ha jobb képről és kristálytiszta hangról ábrándozunk, akkor már komolyabb beruházásra van szükség. Ugyanis hiába kap jó jelet a készülék, ha nem képes azt befogadni. A jobb képhez és hanghoz olyan televízióra van szükség ami képes a nagyobb felbontás megjelenítésére. Ezeknek az ára meglehetősen borsos. Az sem mindegy, hogy hány darab televízió van az adott háztartásban, ugyanis minden tévéhez külön set-top-boxot kell vásárolni/bérelni. Tehát a digitális átállás jelentős többletköltséggel jár. A hátrányos helyzetű csoportok esetében sincs ez másképp, sőt ez a plusz kiadás valószínűleg úgy hiányzik nekik mint eszkimónak a hűtőszekrény. A fogyatékkal élőkre amúgy is rájár a rúd ilyen szempontból, ráadásul digitális adás lesz és kész, választás nincs. Valamennyire azonban enyhíti a terhet az a tény , hogy "a kedvezményes és támogatott digitális vevődekóder vásárlásával ők is hozzáférhetnek előnyös áron a set-top-boxhoz" - reagált erre a felvetésünkre az NHH. Jogok és lehetőségek - a fogyatékkal élők szemszögésből
Ha nem számolunk a többletköltségekkel, a digitális átállással akár jól is járhatnak a fogyatékkal élő emberek. Ugyanis akad jó pár olyan jogszabály ami a műsorszolgáltatót kötelezi arra, hogy figyelembe vegye a fogyatékkal élők igényeit. Más kérdés, hogy ezt majd mennyire veszik figyelembe, hiszen szankció tulajdonképpen nem érhet senkit, ha esetleg nem tesz eleget a törvényben foglaltaknak. Anyagi forrást pedig egyedül az Országos Fogyatékosügyi Program rendel mindehhez. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény rögzíti a 9. cikkében, hogy az egyezményt ratifikáló államok „minden szükséges intézkedést meghoznak a fogyatékossággal élő személyek… információhoz és kommunikációhoz történő akadálymentes, egyenlő hozzáférésének biztosítására, ideértve az információs és hírközlési technikákat…” Továbbá elő kell segíteniük a friss információkhoz történő hozzáférés során az akadálymentes hozzáférés biztosítását. A 30. cikk külön kiemeli, hogy a szerződő államok „minden megfelelő intézkedést meghoznak, hogy a fogyatékossággal élő személyek akadálymentes formában élvezhessék a televízió műsorait, a filmeket, színházat és egyéb kulturális tevékenységeket.” Az új műsorszórási technológia olyan szolgáltatásokat tesz lehetővé, melyek lehetővé tehetik mindezt. A magyar jogszabályok között is találunk olyat, ami nagyjából hasonló az ENSZ Egyezményhez., bár sokkal kevésbé konkrétabbak mint a nemzetközi egyezmény. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény csak egy helyen rendelkezik a feliratozásról, de azt is a nemzetiségi műsorok (szlovák, német, horvát, stb. kisebbség részére készített műsorok) kapcsán említi. A hallássérültek vonatkozásában nem említi a feliratozást, sem az esélyegyenlőséget. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény csak egy helyen rögzíti a fogyatékkal élők jogait: a törvény egyik alapelve és célja a „fogyatékkal élők és az alacsony jövedelmű felhasználók igényeinek figyelembevétele a digitális átállás során.” Az Országos Fogyatékosügyi Program is foglalkozik az egyenlő esélyű hozzáférés keretén belül a feliratozással: „indokolt legalább napi egy hírműsor híreinek siket és hallássérült személyek által is megérthető kijelzése - feliratozással és/vagy jelnyelvi tolmács segítségével - a médiaszabályozás eszközeivel, valamennyi országos televízió műsorszolgáltatásaiban.” Azaz a magyar államnak napi egy hírműsor feliratozását kötelező biztosítania. A kommunikációs akadálymentesítés már elkezdődött és 2007 őszétől 2008 nyaráig a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közel 100 millió forinttal támogatja a feliratozást. A Nemzeti audiovizuális média stratégia (NAMS) kimondja, hogy „a fogyasztók estében célként tételezzük a fogyasztók védelmét szolgáló reklámszabályozás megalkotását, továbbá a tudatos médiafogyasztóvá nevelés ösztönzését, illetve a fogyatékkal élők médiafogyasztásának megkönnyítését.” Továbbá azt, hogy „a közszolgálatiság alapvető rendeltetése, hogy a társadalom valamennyi tagjának alanyi jogon biztosítsa az egyetemes és nemzeti kultúra, valamint a mindennapi élethez szükséges információknak azt a szeletét, amely szükséges ahhoz, hogy az egyén valóban részt vehessen a társadalom életében. Ebből következően a közszolgálati feladatok tartalmi meghatározásának lényegi eleme az univerzalitás, a mindenki számára történő szolgáltatás. Ez magában foglalja a kisebbségek integrációjának előmozdítását és az esélyegyenlőségi (így a fogyatékkal élők médiahasználatának elősegítéséből fakadó) szempontok megjelenítését is.” Az új technológia legnagyobb előnye, hogy az összes műsort feliratozni lehet. A legolcsóbb set-top-boxok is képesek megjeleníteni a feliratokat ám az nem biztos, hogy már méretet vagy színt tudunk állítani. A feliratozás egyébként a műsorszolgáltató feladata, mint ahogyan az is rajta áll, hogy biztosít-e jeltolmácsot a műsorokhoz vagy nem. Bár már ma is léteznek ilyen műsorok és ezek a digitális platformon is elérhetőek, ez a szolgáltatás csak 2015-től lesz teljes körű. A héten elfogadott új jelnyelv törvény ugyanis kimondja, hogy mind a feliratozást, mind a jelnyelvi tolmácsolást biztosítania kell a közszolgálati és az országos vételkörzetű televízióknál. A műsorszolgáltatók emellett alkalmazhatnak ún. audio descriptiont (amelynek lényege, hogy a látássérült embereknek a nem hangzó tartalmat is leírja) de ennek vételére csak a set-top-boxok egy része képes (valószínűleg nem a legolcsóbbak). Emellett arra is szükség van, hogy a műsorszolgáltatók ellássák ezzel a fajta tartalommal a műsoraikat. "Ilyen jellegű szolgáltatás jelenleg Magyarországon nem érhető el, a BBC-nél a műsorok mintegy 10%-a már el van látva ezzel a szolgáltatással" - tudtuk meg a Nemzeti Hírközlési Hatóságtól.
|
|
témák 
