Mint egy kis sziget, úgy tűnik ki a Dobbantó osztályterem az Esély Kövessi Erzsébet Szakképző Iskola és Gimnázium nagy épületén belül. A nyolcadik kerületi középiskola legfelső emeletén található terem, már belépéskor képes kifejezni, hogy itt - bár az iskola szerves részeként -, de valami sajátos dolog történik. A modern bútorokkal - amelyek az asztalokon és székeken túl, néhány fotelt és egy konyhabútort is jelentenek -, valamint számítógépekkel, korszerű taneszközökkel felszerelt terem barátságosságát főként a dekorációnak köszönheti. A falakat a diákok munkái díszítik, amelyek közt szerepel egy saját képesség-fájukat ábrázoló rajz. A faágak, amelyek egyes tanulókat jellemeznek- folyamatosan virágoznak, a diákok saját magukról alkotott véleménye, önértékelésük és megszerzett tudásuk alapján. A terem kialakításánál már csak a csoport összetétele sokszínűbb. Van, aki nem tud magyarul, van olyan, aki két hónappal később került a közösségbe, mint ahogyan az létrejött. Olyan is akad, aki munkába siet, valamint, aki nem tudott ma bejönni, mert kisbabája van. Velük és még pár, az iskolából valamilyen módon még a középiskola kezdete előtt kiszakadt, diákkal foglalkozik a tanárnő, aki három kollégájával közösen felelős a gyerekek fejlődéséért az idei tanévben. Az órának vége, a diákok házi feladat nélkül mehetnek haza. A tanárnő azonban még beszámol az érkező mentornak, aki a pedagógusi munka segítése érdekében, rendszeresen bekukkant az általa „béke szigetének” nevezett terembe.
Dobbantás a jövőbe - a program A program a leszakadó, az iskolai rendszerből különböző okokból kikerült, gyakran még 8 osztályt sem végzett tanulóknak ad támaszt. Ha itt sikerül helytállniuk a következő lépés már a visszatérés az elhagyott vagy még meg sem kezdett útra. Azaz szakiskolát vagy szakközépiskolát választani az életük elindításához. A törvény egy évet határoz meg, amelyet a hátrányos helyzettű tanulási nehézségekkel küzdő, az oktatásból korábban kieső fiatal, ilyen speciális osztályban tölthet el. Előkészítő osztály eddig is létezett számos iskolában, a Dobbantó program annyival jelent többet, hogy az általa támogatott iskoláknak szélesebb lehetőségeket kínál. A program ezenkívül azok számára is képzési lehetőséget biztosít, akiknek a reális cél az előkészítő év után a felnőttképzés vagy a munkába állás. A programhoz szükséges pénzügyi támogatást a munkaerő piaci alap - képzési alap részéhez benyújtott pályázaton nyerte a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, aki egyben a program szakmai megvalósítója. Ennek összege 850 millió forint volt, amelyet a 4 éves program (2007. december - 2011. december) alatt használhat fel. Bár a Dobbantó több szempontból egyedülálló, azonban hazai és nemzetközi előzményei egyaránt voltak. Míg itthon a Szakiskolai Fejlesztési Program előkészítő osztálya, addig az Unióban a 13 ország által kidolgozott, Városok, Intézmények és Második Esély Iskolák Európai Szövetségének (E2C) programja. Mégis miben más a Dobbantó program? Amellett, hogy kiemelkedően jól támogatott „sokkal inkább egyénközpontú, ugyanakkor az iskolák is nagyobb teret kapnak, a pedagógusokra van bízva, miként szervezik meg a tanrendet" - így Bognár Mari, aki saját oktatás- kutató és fejlesztőként, valamint az európai hálózat tagjaként szerzett tudása és az általa meghívott szakértők tapasztalatai alapján alkotta meg a konkrét programot. A tanrend összetétele, illetve az, hogy ez mennyire egyénre szabott vagy az egész osztályra vonatkozó, intézményeként eltérő. A hangsúly azonban minden esetben egy olyan új típusú oktatási szemléletmódon kell, hogy legyen, amely a diákokat helyezi középpontba. A kiírt pályázat eredménye alapján 15 iskola vált a Dobbantó program tagjává. Ezek az iskolák, melyek az ország különböző településein találhatók, egyenként 18 millió forintos támogatásban részesülnek. A Dobbantó osztályok maximum 16 fősek lehetnek, de általában ennél alacsonyabb a létszám. Fontos, hogy a 3-4 pedagógus, illetve a program részeként rendszeresen érkező mentorok együttműködve, rugalmasan dolgozzanak a diákok fejlesztésén, a hatékonyság érdekében. „Általában elmondható, hogy nagyon elkötelezett pedagógusok vesznek részt a programban. Olyan pedagógusok, akik sokkal több energiát fektetnek az osztályukba, mint általában”- mondja Bognár Mari. Ezen túl „szoros együttműködés van a projekt és az iskolák között“.
 Tantárgyak helyett, modulok vannak az órarendben. Ezek szintén eltérőek iskolánként. A budapesti Esély középiskolában például: természetismeret, művészet, társadalom és jelenkor ismeret, matematika, kommunikáció és anyanyelv, idegen nyelv, informatika, szakmacsoport, munkavégzéssel kapcsolatos kompetenciák, testnevelés, alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok vannak. A Budai Városkapu Iskolában: anyanyelv és kommunikáció, természetismeret, matematika, társadalomismeret, idegen nyelv, életpálya-építés, híd a munka világába modulok elvégzését tűzik ki célul a diákok. A modulokban megvalósuló oktatás sikerességéről, illetve arról, hogy milyen egyéb feladatokat végeznek el a diákok és miket készítenek, tanúskodik az egyéni portfólió, egy gyűjtőmappa, amelyben mindezek helyet kapnak. Emellett az ún. e-napló is fontos információkat rejt, ezeket maguk a pedagógusok töltik, ki, hogy így jegyezzék le, melyik modul során milyen tapasztalatokkal lettek gazdagabbak, mi ment jól és mi az, amin változtatni kellene a jövőben (a naplók ezen a linken február 8-tól letölthetők). A hagyományos előkészítő osztályokhoz képest eltérő az is, hogy az osztály több időt - akár egész napokat - szánhat különböző terepszemlékre, ahol egy adott szakmát élet közelből ismerhetnek meg. Így van, hogy a 28-30-as heti óraszám lényegesen lecsökken, ha a konkrét, iskolapadban eltöltött órákat tekintjük. Ennek ellenére, gyakran nehéz az új helyzetbe kerülő fiatalok figyelmét elnyerni, még akkor is, ha más 15-24 éves (ez a törvény által meghatározott korhatár a tekintetben, hogy ki kerülhet előkészítő osztályba) tanulónál ez természetes és különösebb erőfeszítést nem igényel. A projekt szabályozása szerint az anyagi támogatást speciális eszközökre, sajátos tanulási környezet kialakítására, a programhoz kötődő továbbképzésekre, illetve olyan tanfolyamokra fordíthatják, amelyek elvégzése után a pedagógus a sajátos tanítási módszerrel kapcsolatos tudását használni tudja. Ezenkívül lehetőség van arra is, hogy a pedagógusok által létrehozott szellemi termékeket - például: taneszközök, jó gyakorlatok, esettanulmányok, vezetői tapasztalatok, e-naplók- a program honorálja. A taneszközök jó része egyébként még kialakítás alatt van.
15 dobbantó szerte az országban A 2007-ben módosított közoktatási törvény nagyon széleskörűen határozza meg, hogy ki kerülhet előkészítő osztályba. Ezt leszűkítve a nyertes iskolák saját felvételi rendjük alapján dönthetnek, hogy kiket vesznek fel. A 15 teljesen különböző intézmény más-más beiskolázási körzettel bír. Van, ahol főként diszlexiás, diszkalkuliás fiatalokat várnak. Van, ahol mozgáskorlátozottak integráltan tanulhatnak. Vannak speciális szakiskolák, illetve szakképző iskolák egyaránt.
Az iskolák az anyagi támogatást szakaszosan kapják. „Eddig az első ütemben 7 milliót, a másodikban 3 milliót kaptunk, amelyből kialakítottuk a termet, berendeztük, felszereltük, könyveket, fejlesztő eszközöket, vettünk” - mondja Nagy Marianna a Budai Városkapu Iskola igazgatónője. A rendkívül jól finanszírozott projekt előnye ezentúl az is, hogy „a programiroda több konferenciát, szakmai napot, regionális találkozót szervezett, amelyeken a team tagok is részt tudtak venni. Nem csak a vezetőségre gondoltak, és ez nagyon jó így” - teszi hozzá az intézményvezető. Az Esély Középiskola dobbantós pedagógusai hasonlóan elégedettek. A rengeteg segédanyag, a szakmalátogatásokhoz kötődő megfigyelőlapok, amelyeket a program jóvoltából kaptak, amellett, hogy nagyon jól hasznosíthatóak, megadják a felhasználás szabadságát. Azt szem előtt tartva, hogy mit adnak ki a gyerekeknek, illetve a tekintetben is, hogy milyen sorrendben haladnak, mit részesítenek előnyben, mik a fő céljaik. Az elnyert pénzösszeg nyilván korlátokhoz kötött, de például a fent említett E2C szervezet minden évben megrendezett tanár-diák találkozójára való kijutást támogatja a program (mivel az iskola csatlakozott az európai szervezethez), így idén Svédországba utaznak el. A dobbantó osztályokról általában elmondható - és a diákok is így nyilatkoznak -, hogy jó hangulatban telnek a hétköznapok. Néhány kivétellel, rendszeresen járnak iskolába és „sokkal jobb sulinak” tartják, mint az előzőeket. Bár ezekre a diákokra fokozottan jellemző, hogy nehéz motiválni őket, és egyelőre főként tanáraik kedvéért dolgoznak, mégis „az eltelt 3 és fél hónap alatt sokat javult az együttműködési hajlandóságuk, nőtt az önállóságuk, javult az önismeretük" - összegez Nagy Marianna. Értékelik a lehetőségeket, vigyáznak a környezetükre és a rendre. Erre szó szerint kötelezik is őket, hiszen aki nem tud alkalmazkodni a közösen összeállított házirendhez - amelynek főbb elemei, hogy az agresszió, a fegyelmezetlenség, a hiányzások nem megengedettek -, annak el kell hagynia az osztályt.
A körülményekhez képest – azaz ahhoz, hogy nagyon sokféle helyről érkeznek, különböző háttérrel rendelkeznek, mást tudnak, máshogy élnek a tanulók- jó közösségek alakultak ki. A céljaik alapvetően megegyeznek, a legjellemzőbb az, hogy az előkészítő után szakmát szeretnének elsajátítani a diákok. Fontos szempont számukra a pénzkeresési lehetőség, illetve jellemző rájuk, hogy rövidtávon gondolkodnak. Sajnos, például a már többször említett Budai Városkapu Iskolában is, akadnak olyanok, akiknek szakmaválasztását egészségi állapotuk is szűkíti.
„Megtalálni a következő lépcsőfokot”- célok és kilátások A jövőbeni cél az, hogy a befektetett energiák ne vesszenek el, így egyrészt a szakiskolákban tovább működhessen (akár támogatás nélkül is). Másrészt, hogy a projekten dolgozók újrapályázzanak. A mostani projektnek ugyanis meghatározott időtartama és költségvetése van, így ennek keretein belül a jelenlegin túl, még egy év a 2010-2011-es tanév fér bele. Ezalatt már nem lehet további iskolákat bevenni, hiszen minimum két év szükséges ahhoz, hogy egy-egy iskola hatékonyan elsajátítsa a programban meghatározott oktatási elveket. A most létező osztályközösségek jövőre már nem lesznek együtt-az egy éves korlát miatt-, így az időtartam szabályozása miatt is nagyon fontos, hogy a diákok megtalálják a számukra értelmes jövőt jelentő „következő lépcsőfokot”- fogalmaz a projektvezető Bognár Mari. Egy biztos: a jövő tanév még mind a tizenöt iskolában várja a tanulókat. Ennek egyik, egyre bővülő, bár még mindig hiányosságokkal küzdő megvalósulása a www.dobbantok.hu weboldal, ahol bemutatkoznak az egyes intézmények elsősorban a leendő diákokhoz szólva, míg bővebb információt innen érdemes szerezni. Aki tehát „olyan iskolába vágyik, ahol kicsit buli is a tanulás vagy csupán keresi a helyét”, az klikkeljen, hogy dobbanthasson. |
témák 
