Cikkkereső  Hírek Közélet |
| " A program teljesen nyitott " - A TASZ reformot tervez |
|
|
|
| Írta: Szilágyi Mónika | |||
| 2010. február 28. | |||
 (2010.02.28.) Bár január 1-ig meg kellett volna szüntetni a fogyatékos- és a mentális zavarokkal élő embereket elzáró totális intézményeket, a folyamat el sem kezdődött. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egy olyan kidolgozását tűzte ki célul, amelyben a tömegintézmények felszámolásának és a fogyatékos emberek társadalmi beilleszkedésnek a módjára egyaránt válaszokat adnak.
A sok törvény dacára, az elmúlt tizenkét évben nem sikerült eljutni odáig sem, hogy egy kész tervezetet felmutassanak, ráadásul a törvények szabta határidő is lejárt, ezért a Kormány mindkét előbbi törvényt érintő módosítást nyújtott be, azonban a tervezett módosítás a TASZ álláspontja szerint „egyes pozitív elemek ellenére is súlyos aggályokat vet fel”. A jogvédők úgy látják, olyan reform javaslatra van szükség, ami egyértelmű helyzetet teremt, és nem egy olyan módosításra, amely bár látszólag meg szeretné állítani a tömegintézmények növekedését, a gyakorlatban még sem jelenti ki, hogy felszámolásuk kötelező.
Hazai viszonyok – a számok magukért beszélnek Hazánkban 23 ezerre tehető azoknak az embereknek a száma, akik nagyobb tömegintézményekben élik napjaikat (van, ahol hétszáznál is többen zsúfolódnak össze), közülük mintegy tizenötezren értelmi fogyatékos emberek, míg nyolcezren pszichiátriai betegnek minősített személyek. A bentlakásos otthonokra jellemző, hogy leginkább az alul-foglalkoztatott régiókban találhatóak és mint államosított kastélyok kerültek használatba, valamint, hogy a rend fenntartása érdekében túlszabályozottságot valósítanak meg falaikon belül. A tapasztalatok azt mutatják, a zárt körülmények kedveznek az erőszakos megnyilvánulásoknak is, időről-időre napvilágra kerülnek a bentlakókkal kapcsolatos visszaélésekről szóló információk; legutóbb a kecskeméti gyermekotthonban derült fény a „dühöngő szoba“ létére, míg a kiskunhalasi pszichiátrián a volt dolgozók szerint verték és molesztálták is a betegeket. „A tömegméretű intézmények elszigetelik a lakókat a társadalomtól, és megannyi jogsérelem lehetséges áldozatává teszik őket“ – foglalta össze fő érveiket a változás mellett Verdes Tamás, a TASZ betegjogi program munkatársa. Magyarországon csaknem 600 ezer főre tehető a fogyatékos személyek száma és közülük sokan olyanok, akik csak idős korukra váltak azzá, így nekik talán még nehezebb a társadalomba való integráció. Éppen ezért a TASZ úgy véli nem csak a szó fizikai értelmében, de minden más vonatkozásban is akadálymentesíteni kell a társadalmat és a gazdaságot, kiváltképp a munka világát a fogyatékossággal élők előtt.
„Számos szakmai és civil szervezettel tudunk közösen dolgozni, hiszen a program teljesen nyitott” – tudtuk meg Verdes Tamástól, aki hozzátette, várják még az érintettek és családjaik történeteit és javaslatait is, hasonlóan azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyek bár totális intézményeket tartanak fenn, elkötelezettek megszüntetésüket illetően (sőt, egyikük számára vállalják egy ehhez szükséges hatástanulmány és pénzügyi elemzés elkészítését is). A résztvevők között egyetértés mutatkozik a tekintetben, mi a másik legsúlyosabb probléma a tömegintézmények léte mellett; jelesül, hogy hogyan lehetne megakadályozni a fogyatékos személyek és családjaik elszegényedését és társadalmi szegregációját. Mindenekelőtt ugyanis két olyan kirekesztődési forma azonosítható, amely nagy mértékben sújtja az érintetteket, így velük együtt családjaikat is. A fogyatékossággal és/vagy mentális zavarokkal élő személyek nagy létszámú bentlakásos otthonokba kényszerítése mellett a másik forma a hétköznapi élettel függ össze, hiszen mind a körülményes – sokszor lehetetlen – elhelyezkedés a nyílt munkaerő-piacon, mind az ambuláns (a helyi közösségben élést segítő) szolgáltatások szinte teljes hiánya hozzájárul ahhoz, hogy a legtöbb család arra kényszerül fogyatékos családtagjukat a nap 24 órájában ellássák. „Ennek következménye, hogy sokan elveszítik munkájukat, elszegényednek, és inkább a jóléti juttatásokból fedezik szükségleteiket” - tette hozzá Verdes. „E kétféle kirekesztődési típus hatásainak meggyengítése, a társadalmi beilleszkedés megerősítése három területen igényel reformot a szociálpolitikában” – vázolta Verdes jövőbeni terveik irányát. A még csupán körvonalazódó javaslat szerint nagyon fontos lenne, hogy a fogyatékos személyek nagyobb számban jelenjenek meg a nyílt munkaerő-piacon, de meg kell erősíteni (vagy ahol nincs, pótolni) a már említett ambuláns szolgáltatásokat, a nagylétszámú intézmények megszüntetése mellett pedig létre kell hozni olyan lakhatási szolgáltatásokat (lakóotthonokat, támogatott lakhatás), amelyek elősegítik, hogy a fogyatékos személyek a közösség aktív tagjaiként éljék napjaikat. A TASZ célja, hogy év végére olyan tervet dolgozzanak ki partnereikkel egyetértésben, amely tudományos bizonyítékokra alapozott, azaz vitára alkalmas.
|
|||
| < Előző | Következő > |
|---|